Nem mintha közvetlenül választanánk államfőt, de azért jó tudni, hol, hol nem fordult meg Majtényi László. A Fidesz frakcióvezetője bedurrantotta az államfő-választási kampányt.
Megfigyelők attól tartanak, hogy a Soros és a külföldről is támogatott civilek elleni támadások a demokratikus normák leépítéséhez vezetnek Közép- és Kelet-Európában.
A Magyar Helsinki Bizottság reagált lapunk értesülésére, miszerint a kormány külföldről finanszírozott szervezetként regisztráltatná a kipécézett civileket. Három régi érvet vettek újra elő: a közcélú fejlesztések túlnyomó része itthon amúgy is uniós (külföldi) pénzekből valósul meg; a külföldről is támogatott civilek az állam által teljesíthetetlen, sokszor népszerűtlen közcélokat szolgálnak; ezeknek az ügyeknek a kezelése nélkül még vadabb és élhetetlenebb hely lenne az ország.
Harc Brüsszel ellen, valamint a Soros György-féle civil szervezetek átláthatósága – ezek a kormány aktuális top témái a jelek szerint, ugyanis erről fogják megkérdezni a lakosságot házhoz küldött levélben – értesült a Heti Válasz. Azt próbálják megértetni az emberekkel, hogy mindez fontosabb, mint holmi budapesti olimpia.
A Macedóniában kormányon lévő jobboldali-nacionalista kormánykoalíció vezetője meghirdette a „de-sorosizáció” programját, s megkezdődött a magyar származású üzletember által támogatott szervezetek ellenőrzése. A szerbiai elnökválasztáson induló ellenzéki jelöltek is "Soros zsoldjában állnak" a regnáló kormány szerint.
A német Spiegel szerint a Soros György elleni jobboldali kormányzati offenzíva Kelet-Európában nem tisztán politikai célokat szolgál, hanem antiszemita megfontolások is vannak mögötte. Soros "magyar zsidóként, holokauszttúlélőként, kivándorlóként és mesésen gazdag tőzsdei spekulánsként" kiválóan alkalmas arra, hogy szereplője legyen az összeesküvés-elméleteknek.
A Magyar Idők szerint az már végképp felháborító, hogy civil szervezetek és egyesületek kormánykritikus politikai üzeneteket fogalmazzanak meg.
A leköszönő amerikai nagykövet sem itthon, sem az Egyesült Államokban nem tapasztalta, hogy Soros György ádáz világrend-megváltoztató terveket szőne. Egyesek azt mondták neki, talán azért festik le ennyire fontosnak Sorost, hogy ráaggathassanak minden rosszat, ami csak létezhet Magyarországon – mondta Colleen Bell.
Kovács Zoltán összehasonlításképp azt mondta, nemigen látni olyan közép-európai országokat, amelyek például brit civil szervezeteket finanszíroznak politikusok befolyásolása céljából.
Miután a miniszterelnök a civilek elleni hadjáratra utalva a Kossuth Rádióban azt mondta, a magyaroknak joguk van megtudni minden közéleti szereplőről, hogy honnan kapja a pénzét, az ellenzéki párt azt javasolja, kezdje a transzparenciát Tiborcz István első milliárdján, Mészáros Lőrinc vagyonán, Rogán Antal lakásán.
A magyar gazdasági eredmények külföldi kritikusainak fogalmuk sincs, mi van Magyarországon. Nyugaton szokatlan lehet, hogy korábban mindent ők diktáltak, most meg nekik kell problémákkal szembenézniük – mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban. Orbán beszélt 2017 készülő nagy csatáiról, üzent a hajléktalan embereknek, és szőrmentén a civileknek is. A civil szervezetek elleni harcban Orbán új oldaláról – az átláthatóság élharcosaként – mutatkozik be.
Cseh lapok a magyar kormány civil szervezetek elleni hadjáratáról cikkeztek csütörtökön.